Egy cikken dolgoztam a megszokott kis kabinomban, ahol mindenki r�l�t a m�sik sz�m�t�g�p�re, amikor megjelent a f�n�k�m asszisztense, �s h�vatott az irod�ba. Hossz� ideje nem voltam m�r abban a cigaretta f�st�s szob�ban, amelynek minden egyes r�sze ord�tott a koszt�l, �s az �reged�st�l. Minden olyan r�gi volt, ahhoz k�pest, hogy a munka adom, Rob, kifejezetten energikus �s fiatal volt, �s nem tudott azzal foglalkozni, amivel kellett volna. A helys�g tiszt�t�sa biztos megterhelte volna a sz�ml�j�t. Ez�rt minden maradt.
Miut�n a n� betess�kelt az ajt�n, j�l r�m is csukta.
- �h, Ren! K�sz�n�m, hogy ide f�radt�l, tudod…
- �llj! M�g miel�tt elkezd�nk valamit besz�lni, el�sz�r �s utolj�ra mondom, a nevem Rien! Nem pedig Ren! M�sodszor pedig �pp egy fontos munk�ban zavart meg. Lehet, hogy most Joe tiszta �k�rs�geket fog be�rni a kutat�saimba. K�rem, halasszuk el ezt a besz�lget�st, jelen pillanatban el vagyok havazva.
- �rt�kelem a munk�dat, Rien! Eln�z�st k�rek, hogy nem tudok minden �tsz�z nevet megjegyezni, aki itt dolgozik, de most nem err�l akartam veled besz�lni. Nagyon k�v�ncsiv� tett egy bizonyos �p�let. Egyik bar�tom mes�lte, hogy nem messze a partokt�l s�t�lt Florid�ban, �s ott egy SanaTorium nev� int�zm�nyt l�tott, de katonailag biztos�tva volt a terep, �gy nem jutott be. Azt mondta, r�gi legend�k f�z�dnek ahhoz az �p�lethez, �s most el�gg� kihalt az �js�g „Parajelens�gek”-kel foglalkoz� rovata, ez�rt �gy d�nt�ttem, hogy utazz el oda, �s der�tsd ki, mi t�rt�nt ott. Persze, egy ilyen vesz�lyesnek mondott �tra nem mehetsz egyed�l. Kapsz egy t�rsat. – Majd megnyomott egy gombot, ami �tkapcsolt a titk�r�hoz. - Jean! H�vja be k�rem. Igen, �t! K�sz�n�m!
Nem telt el egy kis id�, mire egy m�sik koll�ga j�tt be az ajt�n, kb. ugyanannyi id�s lehetett, mint �n.
- � lesz a t�rsam? – k�rdeztem a f�n�kre meredve. Valahogy nem akartam elhinni, hogy ez pont velem esik meg. Velem, aki mindig mindent egyed�l csin�lt.
- Igen, �! Rien, bemutatom Anastasia Emersont! Kiv�l� munk�t v�gez, ahogy te is. Ez�rt a k�t legjobb dolgoz�mat k�ld�m el arra a szigetre.

Alaposan meglep�dtem, mikor Jean, Rob asszisztense megjelent az irod�m ajtaj�ban. Mindig is j�ban voltam vele, de ez�ttal nem a szok�sos „Hogy vagy? Milyen volt a napod?” k�rd�seket tette fel. Gondterheltnek tetszett, �s ugyan megjelent arc�n a szok�sos b�jos mosoly, de szem�ig nem jutott el annak csillog�sa. Dermedten �lltam az asztalom el�tt, kezemben a dosszi�kkal eg�szen addig, am�g v�g�l megsz�lalt:
- Ana, Rob szeretne veled besz�lni. Velem j�nn�l?
- Term�szetesen, Jean. Baj van? – meredtem r�. Bizony�ra ijedt arcot v�ghattam, mert Jean r�gt�n megenyh�lt �s b�tor�t�an megszor�totta a kezemet.
- Semmis�g, egy egyszer� konzult�ci� a k�vetkez� munk�dr�l.
Megk�nnyebb�lten f�jtam ki a benntartott leveg�t. K�vetkez� munka. Teh�t nem akar kir�gni! Robbal sosem voltunk k�l�n�sen j�ban. Alapvet�en j�l kij�v�k az emberekkel, de ez a f�rfi… hossz� ideig egyszer�en kib�rhatatlan. Azt sem tudom, hogy Jean hogy b�rja. B�r az is meglehet, hogy csak azt nem tudom elviselni, ha valaki parancsolgatni akar nekem – m�rpedig dr�ga j� f�n�k�m kifejezetten szereti ugr�ltatni az embereit. Emiatt szinte mindennaposak a vit�ink. �gy persze t�nyleg nem lenne meglep� – m�g akkor sem, ha j�l v�gzem a munk�mat – ha ki akarna r�gni.
K�r�lbel�l t�z percet v�rakoztam Jean �r�asztal�n�l, mire Rob volt sz�ves beh�vni v�gre. Ez eg�sz egyszer�en t�rhetetlen! M�gis mit k�pzel mag�r�l ez az ember?! Azt hiszi, hogy ha neki nincs dolga, m�snak sem? Ideges�t�, hogy elveszi az id�met az ostobas�gaival, azt�n m�g � van felh�borodva, hogy lassan haladok. Lehet, hogy lassan, de az biztos, hogy alapos vagyok. Kit�rek a r�szletekre. �n bizony nem fogok hazudni az olvas�knak csak az�rt, hogy �rdekesebb legyen a sztori.
Mikor bel�ptem Rob irod�j�ba, k�t dolgot konstat�ltam: Az egyik az, hogy Rob nincs egyed�l. Egy fiatal, tal�n velem egyid�s l�ny �llt az asztal el�tt. A m�sodik pedig az, hogy a kisl�ny olyan ijedten b�mul r�m, hogy az m�r ideges�t�. Mi ez a fogadtat�s?
- � lesz a t�rsam? – k�rdezte Robhoz fordulva. Nocsak, meglep�dt�l, dr�ga? �n is!
- Igen, �! Rien, bemutatom Anastasia Emersont! Kiv�l� munk�t v�gez, ahogy te is. Ez�rt a k�t legjobb dolgoz�mat k�ld�m el arra a szigetre.
- Sz�p pr�b�lkoz�s, de ak�rmennyire is igyekszel, nem tudsz lenyugtatni. Van fogalmad arr�l, Rob, hogy mennyi dolgom van? Az olcs� kis pitiz�sed n�lam nem v�lik be! – fordultam fel� megvet� tekintettel. B�rhogy is n�zz�k, szeretek vele veszekedni. Olyan izgalmas kis vit�k kerekednek ki bel�le! �s am�gy is szeretem gerjeszteni a fesz�lts�get. A l�nyon is �reztem, hogy feszeng egy kicsit.
Viszont ak�rmennyire is �lveztem a kezdeti nyugtalans�got h�rmunk k�z�tt, egyszer�en nem hagyott nyugodni a gondolat: sziget, Rien, ketten, j� munkaer�. M�gis mi folyik itt? Mit k�pzel Rob, azt hiszi, hogy valaki m�ssal kezdek nyomoz�sba? Egyed�l is k�pes vagyok arra, hogy �sszehozzak egy j� cikket.
- Eln�z�sedet k�rem, dr�ga Anastasia! – d�rm�gi Rob ideges�t�en felvont szem�ld�kkel. Tudom, hogy nem gondolta komolyan. – Mindenesetre, hadd magyar�zzam el, hogy mi folyik itt, mert bizony�ra Jeannel nem err�l besz�lgettetek kint olyan hevesen.
Elpirulok ugyan a leleplez�s �s Rien kutat� tekintete alatt, de v�g�l laz�n v�gom oda a szavakat: - Hallgatlak.

- �dv, Rien! Anastasia Emerson vagyok. - kezet fogunk. - El�sz�r is, szeretn�m lesz�gezni, hogy nem lelkesedem az�rt, hogy k�z�sen dolgozzak valakivel az �gy�n, mert egyed�l is k�pes lenn�k erre, de... ha m�r ide jutottunk, �r�l�k, hogy megismerhettelek!

- Kedves Anastasia, �n sem lelkesedem az �tlet�rt, de valahogy csak kib�rjuk egym�s mellett, nem? - h�tr�bb l�ptem egyet. Azzal a f�n�k�nk, Rob a kez�nkbe adta az olyan inform�ci�kat, ami majd seg�teni fog majd nek�nk az �r�sban. Ahogy kil�ptem az irod�b�l, �s elmentem a helyemre a t�sk�m�rt, hogy v�gre hazajussak, Anastasia k�vetett, hogy megbesz�lje velem, mik�pp fog zajlani a kutat�sunk/cikk �r�sunk.

Halkan mormogok valamit arr�l, hogy milyen udvariatlan dolog, ha valaki csak �gy fak�pn�l hagyja a m�sikat, de Rient l�that�lag ez mit sem �rdekli. Mindenesetre, t�nyleg van mit megbesz�lni, pl�ne az utaz�sr�l.
- Amond� vagyok, hogy el�sz�r kezdj�nk kutat�sba a neten. Vesz�lyesnek t�nik a hely, �s mivel nem nagyon ismerj�k egym�st, nem tudom, mire vagy k�pes. El tudsz-e  menek�lni, mennyire gyorsan tudsz futni, sz�val �rted. El kellene menn�nk edzeni is, �s k�s�bb induljunk �tnak. Nem kell kapkodni. Robbal majd besz�lek err�l. Biztosan belemegy.

- T�l sokat j�r a sz�d, kedves. - sz�geztem le, �s m�r mentem is a kij�rat fel�. - De minden bizonnyal igazad van. Nem ismerj�k egym�st. �s szerintem nem is fogjuk. Mindenki csin�lja a maga dolg�t. - Mikor kil�ptem, rettenetes bor�s id� fogatott. Nem akartam Anastasia-val ilyen bunk� lenni, �gy hozz� tettem a legkedvesebb, �s leghalkabb m�don.
- Add meg az email c�medet, �s ott besz�l�nk m�g. Rohannom kell! - mosolyogni akartam, de valahogy nem vitt r� a l�lek, f�leg hogy m�g h�tf�i nap volt, �s ezren voltak az utc�n.

Ez a l�ny kiakaszt. Komolyan, hogy lehet velem ilyen? Velem mindenki kedves! Mindenkivel kij�v�k... M�gis, kivel van gond? Velem tuti nem.
Odany�jtok fel� egy n�vjegyk�rty�t. - Tess�k, itt van. Rem�lem, hogy k�zelebb ker�l�nk majd a munka seg�ts�g�vel egym�shoz! - mosolyodtam el, �s ezennel tudtam, hogy �n nyertem: igaz mosolyomt�l szeg�ny kicsi Rien megborzongott. Egy null, dr�g�m!

- K�sz�n�m. - fogadtam el, de a mosolya dermeszt� volt. Alig tettem n�h�ny l�p�st az utca m�sik fel�re, �reztem, hogy az egyik kezemen nincs s�ly. Ami nagy baj, mert pont azon a kezemen nem volt s�ly, ahol a t�sk�mat tartottam. Mikor h�tran�ztem l�ttam, ahogy a mocsok ott fut vele, �s Anastasia arc�t is, aki teljesen meg volt d�bbenve. Neki dur�ltam magam, �s teljes er�mb�l elkezdtem futni a rohad�k ut�n. Biztos akkor vehette el a t�sk�m, mikor a n�vjegyk�rty�t raktam a p�nzt�rc�mba...�s csak egy dolog lebegett a fejem felett. Vissza kell szereznem a t�sk�mat!

Meglep�dtem, mikor megl�ttam Rien arckifejez�s�t, �s r�gt�n abba az ir�nyba fordultam, ahov� � is n�zett, �s v�gre r�j�ttem, mi a probl�ma: ellopt�k a t�sk�j�t. Micsoda szem�ts�g! Ki tudja, mik voltak benne, lehet, hogy a munk�j�hoz sz�ks�ges iratok. �s akkor ism�telten majdnem sokkot kaptam: hiszen a k�z�s munk�nk pap�rjai is n�la vannak!
Am�gy is sz�nd�koztam neki seg�teni, de ez a m�g sz�gyenteljesebb helyzet el�hozta bel�lem a vad�llatot. Kicsatoltam a magassark�m p�tjait �s ledobtam a f�ldre, Majd a sr�c ut�n iramodtam.

Hi�ba loholtam annyit. Nem tal�ltam meg azt a rohad�kot, �s az oldalam is besz�rt. Kb. minden adatot, ami a kutat�shoz kellett, el vesz�tettem. A falnak d�ltem , �s csak akkor l�ttam meg Anastasia -t, aki a h�tam m�g�tt ugyan�gy szuszogott, mint �n.
- Ez egy kicsit elszaladt. - mondtam, �s abba az ir�nyba n�ztem, amerre a fick� ment. - Mhajd... k�lcs�n adod... a fontosabb inform�ci�kat? - ny�gtem ki, de alig kaptam leveg�t. - J�l....j�l esne e...egy kis v�z. - s leguggoltam a f�ldre.

Szuszogva ugyan, de odakocogtam Rienhez �s felseg�tettem.
- H�zd ki magad �s vegy�l m�ly leveg�t. Tudom, hogy nem k�nny�, de jobb lesz, gyer�nk!
Nagy nehezen r�vettem, hogy azt tegye, amit mondtam, majd mikor m�r lelassult a sz�vver�se, a v�ll�t �tkarolva siettem vissza vele az �p�lethez. Az ajt�ban felvettem a cip�imet, majd betereltem kollegin�mat az ajt�n �s egyenesen az irod�mba vezettem. K�zben megk�rtem Petert, a szomsz�d irod�ban dolgoz� fot�st, hogy hozzon egy poh�r vizet, mire � r�m�lt arccal r�gvest a konyha fel� vette az ir�nyt.
- Nos, Miss Hourman, �gy t�nik, az �giek m�gis azt akarj�k, hogy besz�lgess�nk! - mondtam, miut�n mindketten helyet foglaltunk a fotelekben.

- Igen, val�ban. - majd elfogadtam a poh�r vizet, �s igaz�n j�l eset a sz�raz torkomra. Keresztbe tettem a l�bamat, �s csak n�ztem egy darabig. Egyik�nk sem akart megsz�lalni, m�g egy gyors mondattal f�lbeszak�tottam a k�nos csendet.
- Sz�val akkor a kutat�sok. - n�ztem az asztalon lev� dosszi�ra. - Elkezdj�k, vagy sem?

Meglepetten n�ztem a l�nyra. Nos, nem erre gondoltam a "besz�lget�s" alatt, de �m legyen. Rajtam azt�n nem fog ki!
- Term�szetesen.
Ezzel elindultam a sz�kem fel�, �s csod�s laptopomat �letre keltve fel� fordultam, hogy � is l�thassa, mire bukkantam.
A legt�bb cikkk t�rt�nelem. Mikor �p�lt, ki �p�tette, tervez� �s hasonl�k. Mindig is ut�ltam az �p�letekr�l sz�l� mes�ket, de a k�s�rtethist�ri�k tetszettek. Temet� fel� �p�lt szanat�rium? �ram�t�s? Ok�, benne vagyok! R�ad�sul a mesesz�p k�pek mag�r�l az int�zetr�l...! Egyszer�en elb�v�lve meredtem a g�pemre.